A hardver segítségével megértheti a fém spirálisan tekercselt tömítéseket

A fém spirálisan tekercselt tömítés beszerelése előtt meg kell értenünk a felszerelésére vonatkozó óvintézkedéseket, hogy jobban betölthesse szerepét. Ezenkívül csökkentheti bizonyos meghibásodások esélyét, amikor a berendezés működik. A fém spirálisan tekercselt tömítés tekercselő részének esetében emlékeznünk kell arra, hogy a karimás tömítőfelületben nem tudjuk véletlenül saját elképzeléseink szerint beállítani a tekercselési rész szélességét, mert ez a viselkedés befolyásolja a csavar képességét. Ezért a tömítés tömítési teljesítménye nem éri el a várt hatást. Egyes alaptömítések spirálisan tekercselt tömítéseit pedig jobb, ha nem használja egyes homorú és domború felületű karimáknál. Miért mondjuk ezt? Ennek az az oka, hogy ha ezt megteszi, akkor a munkafolyamat során könnyen kinyílik a tömítésben lévő forrasztási pontok, így magának a tömítésnek a létezése értelmetlenné válik. Egyes magas hőmérsékletű környezetben érdemes odafigyelni a belső belső gyűrű anyagára. Néhány vibráló munkakörnyezetre is oda kell figyelnünk. A karimás tömítések kiválasztásakor figyeltük a tömítési teljesítményüket, a kúszást, a kompressziót és a visszanyerési arányt. Ezek a vizsgálati adatok felhasználhatók a beszerelésre vonatkozó óvintézkedések megértéséhez a fém spirálisan tekercselt tömítések beszerelése előtt, hogy jobban betölthesse szerepét. Kérdezze meg a felhasználót, hogy melyik tömítésanyagot és formát használja, és tegyen referenciát a tömítések kiválasztásához, mert ezek a paraméterek összefüggenek, és hatással vannak egymásra, így a választásnál nem csak az egyiket tekintheti referenciaként. Ezeket a tényezőket teljes mértékben figyelembe kell venni. 1. Összenyomás és visszanyerés mértéke A tömörítési sebesség egy adott terhelés mellett a vastagságra gyakorolt ​​hatást jelenti, a visszanyerési sebesség pedig a vastagság növekedését jelenti a terhelés eltávolítása után. A tömítés nagy tömörítési aránya azt jelzi, hogy szabálytalan felületeken is használható, a karima felülete jobban alkalmazkodik, és növelheti a súrlódást, ami megnehezíti a tömítés kifújását és csökkenti a szivárgás valószínűségét. A visszanyerési sebesség a tömítés rugalmasságát jelzi. A nagy visszanyerési arányú tömítések általában nagyobb nyomóerőt igényelnek a jó tömítés fenntartásához. 2. Tömítési képesség Minden tömítés tömítés szivárog. A tömítés ideális állapota, ha nincs szivárgás. Mindenesetre a jó tömítési teljesítmény csökkentheti a termékveszteséget, javíthatja a biztonságot és megtakaríthatja a költségeket. Ha a tömítés szobahőmérsékleten szivárgott, a helyzet magas hőmérsékleten súlyosabb lehet. A teszteléshez 0,8 mm vastag tömítés használható. Minél vékonyabb a tömítés, annál jobb a tömítőképesség, mert annál kevesebb anyagon tud áthaladni a közeg. A gyakorlati alkalmazásokban sok 1,5 mm-es vagy 3 mm vastagságú tömítést használnak, és ez befolyásolja a hőmérsékletet, így nagyobb a szivárgási sebesség. Ha a közeg gáz, akkor a szivárgási sebesség nagyobb, mert a gáz molekulái kisebbek, és könnyebben átjut a tömítésen a tömítés körül és át. 3. Kémiai alkalmazkodóképesség A tömítés korrodálódhat és lebomolhat a kémiai közeg hatására, ami komoly szivárgást okozhat, ezért a tömítésnek kompatibilisnek kell lennie a közeggel. Csak azért, mert a tömítés a szerelés során belép a cső belső átmérőjébe, a tömítés ritkán korrodálódik, így a tömítés általában nem tönkremegy az összeszerelés után, és bizonyos időbe telik, amíg a közeg áthalad a teljes tömítésen. Egyes tömítések megduzzadnak bizonyos közegekben. Ebben az esetben, még ha a tömítés nem is kompatibilis a közeggel, a tömítés rövid időn belül tömítő szerepet tölthet be. A biztonságos választás az, hogy a tömítést a közeg nem korrodálhatja, így a legtöbb tömítésgyártó biztosítja a termék kémiai tulajdonságait (PH-értékét). 4. A tömítés kúszása A kúszás csökkenti a terhelést. A terhelés csökkentése vagy elvesztése esetén csökken a súrlódás a tömítés és a karima felülete között, ami könnyen szivárgást okoz, vagy akár ki is fújja a tömítést. Ha a tömítésnek nagy a kúszása, akkor rendszeresen meg kell húzni a karimát, ami növeli a munkaintenzitást. 5. Hőmérséklet A hőmérséklet az egyik kulcsfontosságú tényező a tömítés kiválasztásánál. A hőmérséklet eltérő hatással van a különböző anyagokból készült tömítésekre. Magas hőmérsékleten a töltőanyag elpárologhat, és az elasztomer megszilárdul és megkeményedik; alacsony hőmérsékleten a tömítés könnyen elveszíti rugalmasságát és törékennyé válik. Alacsony hőmérsékleten a karimák meghúzása általában nem javítja a tömítési teljesítményt, de eltöri a tömítést. A rendkívül alacsony hőmérsékleten használt tömítéseket általában tisztán és szárazon kell tartani. 6. Nyomás A maximális nyomás, amelyet a tömítés elvisel, szorosan összefügg a hőmérséklettel. A legtöbb tömítés nem használható olyan körülmények között, ahol mind a hőmérséklet, mind a nyomás a határértéken van. Magas hőmérsékleten a tömítés nyomástartó képessége csökken; hasonlóképpen nagy nyomáson a hőmérséklettűrő képesség is csökken. 7. Tömítés vastagsága Ha a kémiai kompatibilitást, a hőmérsékletet és a nyomást tisztáztuk a tömítés kiválasztásakor, még mindig meg kell határozni a tömítés maximális vastagságát. Sok esetben a legjobb a legvékonyabb tömítést választani. Mert minél vékonyabb, minél kisebb az érintkezési felület a közeggel, annál kisebb a közeg átszivárgási módja a tömítésen, és annál nagyobb a nyomástartó képessége. És gazdaságosabb. Ha a karima felülete érdes, vastagabb tömítések használatát javasoljuk a karima felületének egyenetlenségének kiegyenlítésére a tömítő hatás elérése érdekében