Mutassa be a kovácsolás típusát

Ha a hőmérséklet meghaladja a 300-400 °C-ot (acél kék rideg zónája), és eléri a 700-800 °C-ot, a deformációs ellenállás meredeken csökken, és a deformációs energia jelentősen javul. A különböző hőmérsékleti régiókban végzett kovácsolás, a különböző kovácsolási minőség és kovácsolási folyamat követelményei szerint három alakítási hőmérsékleti régióra osztható: hideg kovácsolás, meleg kovácsolás és meleg kovácsolás. Eredetileg nincs szigorú korlát ennek a hőmérsékleti zónának a felosztására. Általánosságban elmondható, hogy a hőmérsékleti zónában történő átkristályosodást melegkovácsolásnak, a szobahőmérsékleten történő melegítés nélküli kovácsolást pedig hidegkovácsolásnak nevezzük.

Alacsony hőmérsékletű kovácsolás során a kovácsolás mérete nagyon kevéssé változik. A 700°C alatti kovácsolásnál kevés az oxidréteg képződése, és a felületen nincs dekarbonizáció. Ezért mindaddig, amíg a deformációs energia az alakítási energiatartományon belül van, a hidegkovácsolás könnyen jó méretpontosságot és felületi minőséget ér el. Amíg a hőmérsékletet és a kenési hűtést jól szabályozzák, a 700°C alatti melegkovácsolás is jó pontosságot érhet el. A melegkovácsolás során a kis alakváltozási energia és az alakváltozási ellenállás miatt nagyméretű, összetett formájú kovácsolások kovácsolhatók. A nagy méretpontosságú kovácsoláshoz 900-1000°C hőmérsékleti tartományban melegkovácsolás alkalmazható. Ezenkívül fordítson figyelmet a melegkovácsolás munkakörnyezetének javítására. A kovácsolószerszám élettartama (meleg kovácsolás 2-5 ezer, meleg kovácsolás 10 000-20 000, hideg kovácsolás 20 000 és 50 000 között) rövidebb, mint a kovácsolás más hőmérsékleti tartományokban, de nagy szabadsági foka és alacsony költsége van.

A nyersdarab a hidegkovácsolás során deformálódik és megkeményedik, ami miatt a kovácsolószerszám nagy terhelést visel el. Ezért nagy szilárdságú kovácsolószerszámot és kemény kenőfilmes kezelési módszert kell alkalmazni a kopás és a tapadás megelőzése érdekében. Ezenkívül a nyersdarab repedéseinek elkerülése érdekében szükség esetén közbenső izzítást kell végezni a kívánt deformálhatóság biztosítása érdekében. A jó kenési állapot fenntartása érdekében a nyersdarab foszfátozható. A rudak és huzalrudak folyamatos feldolgozása során a szakasz jelenleg nem kenhető, a foszfátozó kenési módszerek alkalmazásának lehetőségét vizsgálják.

A nyersdarab mozgatási módja szerint a kovácsolás szabad kovácsolásra, felborításra, extrudálásra, kovácsolásra, zárt kovácsolásra és zárt felborításra osztható. Mivel a zárt szerszámkovácsolásnál és a zárt felborításnál nincs villanás, az anyagfelhasználási arány magas. A komplex kovácsolt anyagok befejezése egy vagy több eljárással is elvégezhető. Mivel nincs villanás, az u200bu200b kovácsolás erőviselő területe csökken, és a szükséges terhelés is csökken. Meg kell azonban jegyezni, hogy az üres helyeket nem lehet teljesen korlátozni. Emiatt szigorúan ellenőrizni kell a nyersdarabok térfogatát, ellenőrizni kell a kovácsolószerszámok egymáshoz viszonyított helyzetét és a kovácsolt anyagok mérését, és törekedni kell a kovácsszerszámok kopásának csökkentésére.

A kovácsolószerszám mozgási módja szerint a kovácsolás lengőhengerlésre, lengőforgató kovácsolásra, hengeres kovácsolásra, kereszt ékhengerlésre, gyűrűhengerlésre és kereszthengerlésre osztható. Az ingahengerlés, az inga-forgókovácsolás és a gyűrűhengerlés is megmunkálható precíziós kovácsolással. Az anyagok felhasználási arányának javítása érdekében a hengeres kovácsolás és a kereszthengerlés alkalmazható karcsú anyagok előfeldolgozásaként. A forgó kovácsolás a szabad kovácsoláshoz hasonlóan szintén részben kialakított. Előnye, hogy a kovácsolás méretéhez képest kicsi kovácsolóerő esetén is kialakítható. Ennél a kovácsolási eljárásnál, beleértve a szabad kovácsolást is, az anyag a feldolgozás során a szerszám felületének közeléből a szabad felületre tágul. Ezért nehéz biztosítani a pontosságot. Emiatt a kovácsszerszám mozgási iránya és a lengési folyamat számítógéppel vezérelhető. Ennek a terméknek a kovácsolóereje összetett formájú és nagy pontosságú termékeket eredményez. Például sokféle nagy méretű kovácsolt anyagot, például gőzturbina lapátokat gyártanak.

A kovácsoló berendezés szerszámának mozgása nincs összhangban a szabadságfokkal. Az alsó holtpont deformációkorlátozásának jellemzői szerint a kovácsoló berendezés a következő négy formára osztható:

Határozó kovácsolási erőforma: hidraulikus prés, amely hidraulikus nyomással közvetlenül hajtja meg a csúszkát.

Kvázi löketkorlátozási módszer: hidraulikus prés hidraulikus hajtókarral és hajtórúd mechanizmussal.

Löketkorlátozási módszer: mechanikus prés hajtókarral, hajtórúddal és ékszerkezetű hajtócsúszkával.

Energiakorlátozási módszer: Használjon csavaros és súrlódó prést csavaros mechanizmussal.

A nagy pontosság elérése érdekében ügyelni kell az alsó holtpont túlterhelésének megelőzésére, valamint a sebesség és a forma helyzetének szabályozására. Mert ezek hatással lesznek a kovácsolási tűrésekre, a forma pontosságára és a kovácsolási szerszám élettartamára. Ezenkívül a pontosság megőrzése érdekében figyelmet kell fordítani a csúszó vezetősínek közötti rés beállítására, a merevség biztosítására, az alsó holtpont beállítására és a segédhajtóművek használatára.

Ezenkívül a csúszka mozgási módnak megfelelően van függőleges és vízszintes csúszómozgás (karcsú alkatrészek kovácsolására, kenőhűtésére és az alkatrészek nagy sebességű előállítására). A kompenzációs eszköz más irányú mozgást képes növelni. A fenti módszerek eltérőek, eltérő a szükséges kovácsolóerő, a folyamat, az anyagfelhasználási arány, a teljesítmény, a mérettűrés és a kenési hűtési mód. Ezek a tényezők egyben az automatizálás szintjét is befolyásoló tényezők