A minősíthetetlen kötőelemek termékvizsgálata és folyamatjellemzői

Eltérő megállapodás hiányában a szokásos gyakorlat az, hogy a ppm érték becslésénél csak a minősíthetetlen tulajdonságú kötőelemeket és a különböző kötőelemek keveredését veszik figyelembe.

Idegen alkatrészek és különféle termékek keveredését a gyártó gyártási lánca vagy más alkatrészek gyártási lánca, vagy egyéb okok okozhatják. Azokat az alkatrészeket, amelyek mérete, geometriája és egyéb jellemzői meghibásodnak, ugyanazon rendszer vagy nem rendszer folyamatjellemzői állítják elő.

Nem szisztematikus folyamatjellemzők, mint pl:

Repedések vannak a nyersanyagokban;

A vezetéken forrasztási csatlakozások vannak;

Az extrudáló szerszámon morzsák vannak;

Hiányzó jellemzőkkel rendelkező alkatrészek, például hiányzó menetek vagy recézett alkatrészek;

Hangmagasság hiba:

A belső csavarkulcs bevonatos fémje túl vastag stb.

A rendszer folyamatjellemzői, mint például a mérés és/vagy a tűrés.

A nem rendszerhibák nem különböztethetők meg statisztikai folyamatvezérléssel (SPC), míg a rendszerhibák általában a statisztikai folyamatvezérlés alkalmazásával korlátozhatók. Statisztikai elvek alapján a statisztikai folyamatszabályozás alkalmazása nem garantálja, hogy a szállításban nem lesznek minősítetlen kötőelemek. Például, ha egyetlen jellemző Cpk értéke 1,33, az azt jelenti, hogy a kötőelemek ebbe a tételébe tartozó termékek 99,994%-a megfelel az adott tulajdonságra vonatkozó előírásoknak. Ha ez a folyamat szimmetrikus tolerancia, akkor statisztikailag 0-60 termék egy millió rögzítőelemre lépheti túl a közös határt.

A.4 Ellenőrzés

A.4.1 Általános szabályok

A megadott ppm érték eléréséhez a következő vizsgálati módszerek használhatók. Az ellenőrzés célja a termék kiválasztott tulajdonságainak vizsgálata és a nem megfelelő termékek kiszűrése.

A.4.2 Automatikus ellenőrzés

Az automatikus ellenőrzés egyetlen vagy több funkciót is ellenőrizhet. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyetlen funkció automatikus ellenőrzése után is körülbelül 10 minősítetlen termék jut egy millió termékre. Az automatikus ellenőrzési folyamat során általában négy-öt jellemzőt ellenőriznek egyszerre. Ezért átlagosan egy millió termékre számítva átlagosan 50 nem megfelelő termék lesz.

A.4.3 Kézi ellenőrzés

A 100%-os kézi ellenőrzést követően a minősítetlen termékek millió darabonkénti száma 10-szerese vagy magasabb lehet, mint az automatikus ellenőrzés utáni minősíthetetlen adat.

A.4.4 Ellenőrzési korlátozások

Mivel bizonyos jellemzők 100%-os ellenőrzése lehetetlen, a gyártók számára irreális egy bizonyos termék vagy szállítási tétel ilyen jellemzőinek ppm értékének becslése. Például bizonyos jellemzők, amelyeket roncsolási teszttel kell ellenőrizni, mint például a korrózióállósági vizsgálat, a szakítószilárdsági vizsgálat vagy a súrlódási együttható mérésére szolgáló nyomaték/húzószilárdsági vizsgálat stb. Ezek a jellemzők írásos ellenőrzési tervet igényelnek a megfelelő felügyeleti folyamat biztosításához.

Ha a meghatározott jellemzők különösen fontosak a rendeltetésszerű használatuk szempontjából, minden érdekelt félnek körültekintő intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a hibamentességet.

A.5 Példák a minőségi szabványok megállapítására szolgáló jellemzőkre

Az A.1. táblázat felsorol néhány olyan jellemzőt, amelyek szerepelhetnek, ha a gyártó és a felhasználó megegyezésre jut a megadott ppm-érték és/vagy Cpk-érték alatt.

A.6 A Cpk-becslés korlátai

Ha a kötőelemek kötegében idegen alkatrészek vagy egyéb termékek vannak, mivel a jellemzők jelenleg nem a statisztikai törvény szerint oszlanak meg, lehetetlen a Cpk érték becslése. Ebben az esetben csak a külföldi alkatrészek vagy egyéb termékek millió termékre eső értékét lehet megbecsülni