A hajtómű anyagának hőkezelésének kapcsolódó jellemzői

Keményíthetőség

Jelentése: az acél azon képességére utal, hogy az oltás után martenzitet nyer. Különböző acélminőségek eltérő módon képesek edzett.

Az eltérő edzhetőségű acéloknál az edzés után kapott edzett réteg mélysége eltérő, így a metallográfiai szerkezet és a mechanikai tulajdonságok is eltérőek a keresztmetszet mentén. Az edzett réteg mélysége az edzett felületi martenzittől az 50%-os martenzitrétegig terjedő mélységet jelenti. Általában minden edzett munkadarab felületén marad maradó húzóerő, amely hajlamos deformációra, repedésre, és ez a munka kifáradási teljesítményét is rontja.

A tervezés során figyelembe kell venni a legfontosabb szempontokat:

1. Minél nagyobb az alkatrész mérete, annál nagyobb a belső hőkapacitás, és lassabb az alkatrész hűtési sebessége az edzés során. Ezért minél vékonyabb az edzett réteg, annál rosszabb a teljesítmény. Ezt a jelenséget az acél mérethatásának nevezzük. Ezért nem használható nagy méretű alkatrészek szilárdsági számítására a kis méret teljesítményadatai alapján, hanem az acél edzhetőségét kell figyelembe venni.

2. A nagy keresztmetszetű vagy összetett szerkezetű fogaskerekek többelemes ötvözött acélból készülnek, hogy biztosítsák a megfelelő és megfelelő edzhetőséget, biztosítsák a jó átfogó mechanikai tulajdonságokat a teljes keresztmetszet mentén, valamint csökkentsék az alakváltozást és megakadályozzák a repedések kialakulását.

3. A szénacél fogaskerekek esetében a szénacél alacsony edzhetősége miatt a normalizáló és a kioltó és temperáló hatások hasonlóak nagy méretek tervezésekor, de a normalizálás csökkentheti a költségeket, és nem igényel oltást és temperálást.

4. Az acél edzhetőségének korlátai miatt a nagy modulusú és jó minőségű fogaskerekeket a fogaskerekek nyitása után hűteni és temperálni kell.

Keményíthetőség

Jelentése: Azt jelenti, hogy normál kioltási körülmények között a kritikus hűtési sebesség túllépésével kialakuló martenzit szerkezet érheti el a legnagyobb keménységet.

A tervezés során figyelembe veendő legfontosabb szempontok: Az edzhetőség különbözik az edzhetőségtől, és főként az acél széntartalmától függ. Minél magasabb az acél széntartalma, annál nagyobb a keménység az oltás után, aminek nem sok köze van az ötvözőelemekhez. Emiatt a nagy edzési keménységű acél nem feltétlenül rendelkezik magas edzettséggel, míg az alacsony keménységű acélnak is lehet jó az edzhetősége.

Túlmelegedés érzékenység

Jelentése: Azt jelenti, hogy normál kioltási körülmények között a kritikus hűtési sebesség túllépésével kialakuló martenzit szerkezet érheti el a legnagyobb keménységet.

A tervezés során figyelembe veendő legfontosabb szempontok: Az edzhetőség különbözik az edzhetőségtől, és főként az acél széntartalmától függ. Minél magasabb az acél széntartalma, annál nagyobb a keménység az oltás után, aminek nem sok köze van az ötvözőelemekhez. Emiatt a nagy edzési keménységű acél nem feltétlenül rendelkezik magas edzettséggel, míg az alacsony keménységű acélnak is lehet jó az edzhetősége.

Temperációs stabilitás

Jelentése: Azt jelenti, hogy normál kioltási körülmények között a kritikus hűtési sebesség túllépésével kialakuló martenzit szerkezet érheti el a legnagyobb keménységet.

A tervezés során figyelembe veendő legfontosabb szempontok: Az edzhetőség különbözik az edzhetőségtől, és főként az acél széntartalmától függ. Minél magasabb az acél széntartalma, annál nagyobb a keménység az oltás után, aminek nem sok köze van az ötvözőelemekhez. Emiatt a nagy edzési keménységű acél nem feltétlenül rendelkezik magas edzettséggel, míg az alacsony keménységű acélnak is lehet jó az edzhetősége.

Deformáció és repedés hajlam

Jelentése: Arra utal, hogy az acél hőfeszültséget és szerkezeti feszültséget kelt a fűtési és hűtési folyamat során, és együttes hatása meghaladja az acél σs vagy σb értékét, deformációt és repedést okozva.

A tervezésnél figyelembe veendő fő szempontok: túl gyors felfűtés vagy hűtés, az egyenetlen fűtés és hűtés könnyen deformációt vagy akár repedést okoz a munkadarabon