Érti a bélyegzési folyamat tervezésének lépéseit?

Érti a bélyegzési folyamat tervezésének lépéseit? Ez a cikk konkrét bevezetőt ad Önnek a tényleges feldolgozási és gyártási tapasztalatainkon, valamint némi internetes tapasztalatmegosztáson alapulóan. Ide tartozik a releváns eredeti adatok gyűjtése és elemzése a korai szakaszban, a bélyegzési folyamat elemzése és áttekintése, valamint a bélyegzési folyamatterv kialakítása.

Bélyegzési alkatrészek Bélyegzési feldolgozás

1. Gyűjtse össze és elemezze a tervezéssel kapcsolatos eredeti adatokat

(1) Termékrajzok és műszaki feltételek bélyegző alkatrészek ;

(2) A nyersanyagok méretei, teljesítménye és ellátási állapota;

(3) A termék gyártási tétele;

(4) A gyár meglévő bélyegzőberendezési feltételei;

(5) A gyár jelenlegi formagyártási feltételei és műszaki színvonala;

   (6) Egyéb műszaki információk stb.

2. Termékalkatrészek bélyegzési folyamatának elemzése és áttekintése

A bélyegzés feldolgozhatósága a bélyegzési részek sajtolási folyamathoz való alkalmazkodóképességére vonatkozik, vagyis arra, hogy a sajtolási alkatrészek szerkezeti formája, mérete, pontossági követelményei és a felhasznált anyagok megfelelnek-e a sajtolási feldolgozás folyamatkövetelményeinek.

3. Készítse el a bélyegzési folyamat tervet

Elemzéssel és számítással határozza meg a bélyegzési folyamat jellegét, mennyiségét, elrendezési sorrendjét, kombinációs módszerét és pozicionálási módját; meghatározza az egyes folyamatrészek alakját és méretét; egyéb, nem bélyegzés nélküli segédfolyamatokat intézni stb.

(1) Az eljárás jellegének meghatározása

A bélyegzési alkatrészek folyamat jellege az alkatrészhez szükséges sajtolási eljárás típusára vonatkozik.

A sajtolási folyamat jellegét a sajtolási részek szerkezeti alakja, mérete és pontossági követelményei, az egyes eljárások alakváltozási törvényei és bizonyos speciális feltételek korlátai alapján kell meghatározni.

a. Általában az alkatrészrajzból vizuálisan meghatározható a folyamat jellege

b. Az alkatrészrajzok kiszámítása, elemzése és összehasonlítása szükséges a folyamat jellegének meghatározásához

c. A bélyegzés alakváltozási feltételeinek javítása vagy a folyamat pozicionálásának megkönnyítése érdekében további folyamatokat kell hozzáadni

d. Néha az anyagok megtakarítása érdekében ez befolyásolja a folyamat természetének meghatározását is.

   (2) A folyamatok számának meghatározása

a. A gyártási tétel mérete

b. Az alkatrészek pontosságára vonatkozó követelmények

A vágási folyamat elengedhetetlen folyamat a munkadarab pontosságának biztosításához.

c. A gyár' s meglévő fröccsöntési feltételek és bélyegző berendezések

d. A folyamat stabilitása

Megfelelően csökkentse a deformáció mértékét a sajtolási folyamatban, és kerülje a deformáció határértékei közelében történő bélyegzést.

(3) A folyamat sorrendjének elrendezése

A bélyegzési folyamat sorrendjének elrendezését elsősorban a bélyegzés alakváltozási törvénye és az alkatrészek minőségi követelményei határozzák meg, ezt követi a kényelmes működés, a megbízható üres pozicionálás és az egyszerű formák.

a. Először a gyenge területet kell deformálni, és a deformált terület legyen a gyenge terület

b. A folyamat kialakítása után kapott alkatrészrajz követelményeinek megfelelő alkatrészt a további eljárások során nem szabad deformálni

c. A furatfolyamat elrendezési elve

① Minden lyukat ki kell lyukasztani a lapos nyersdarabon, amíg alakjukat és méretüket nem befolyásolják a későbbi folyamatok.

② Azt a lyukat, amelynek helyzetét egy bizonyos folyamat deformációja a jövőben befolyásolja, általában az adott folyamat befejezése után kell kilyukasztani.

③ A nagy pontosságú lyukakat és a helyzetigényű lyukakat alakítás után kell kilyukasztani, és a helyzetnek megfelelően más lyukakat is elő lehet tolni.

④ Ha az alkatrészen lévő nagy lyuk közel van a kis lyukhoz, először a nagy lyukat kell kilyukálni.

⑤ Először blankolás, majd lyukasztás.

⑥ A feszített rész külső szélén és a karimás rész függőleges részén lévő furatokat mélyhúzás és peremezés után lyukasztjuk.

d. A hajlító alkatrészek folyamatsorának elrendezési elve

Általában először a külső sarkot, majd a belső sarkot hajlítják.

e. Különböző pozíciókban történő bélyegzéskor a folyamatsor elrendezését a deformációs terület kölcsönhatása, a forma szerkezete, a pozicionálás és a működés nehézsége szerint kell meghatározni.

(4) A folyamatkombinációs mód kiválasztása

Az, hogy a folyamatkombináció megvalósítható-e, és a kombináció mértéke elsősorban a gyártási tételtől, az alakmérettől, az alkatrészek minőségi és pontossági követelményeitől függ, másodsorban pedig a forma szerkezetét, a forma szilárdságát, a formagyártást és karbantartást, valamint a helyszíni felszerelést. képességeit.

a. Fontolja meg a folyamatkombináció lehetőségét az alkatrészek alakja, mérete, pontossága, formaszerkezete és szilárdsága alapján;

b. Fontolja meg a folyamatkombináció megvalósíthatóságát az öntőformagyártási és -karbantartási képességek, valamint a helyszíni berendezések képességei szempontjából.

   (5) A folyamatpozícionálási nullapont és a pozicionálási módszer kiválasztása

a. Pozícionálási nullapont kiválasztása

① Datum-koincidencia elve — a pozicionálási nullapont lehető legnagyobb mértékben egybeessen az alkatrész tervezési nullával

② A benchmarkok egységesítésének elve

Ha több eljárást használnak a bélyegzés különböző formákon történő eloszlatására, a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a pozicionálási referenciát kell használni mindegyik folyamathoz.

③ A benchmark megbízhatóság elve

b. A pozicionálási módszer megválasztása

Három alapvető pozicionálási módszer létezik: furatpozícionálás, síkpozicionálás és alakpozícionálás.

   (6) Az alkatrészek alakjának és méretének meghatározása a sajtolási eljárás során

a. A folyamatrész méretét a sajtolási eljárás deformációs határparaméterei szerint kell meghatározni

b. A folyamat részei méretének biztosítania kell a fém ésszerű eloszlását és átvitelét a sajtolási deformáció során

① A kialakított rész a következő folyamatokban nem változtatható meg;

② A kialakított résszel elválasztandó belső és külső részeknek biztosítaniuk kell az anyagok megfelelő tartományon belüli eloszlását és átvitelét a következő folyamatokban

c. A folyamat részei alakjának és méretének alkalmasnak kell lennie a következő folyamat bélyegzésére és alakítására

d. A folyamat részei alakjának és méretének alkalmasnak kell lennie a bélyegző alkatrészek felületi minőségének biztosítására

① A többször megrajzolt folyamatrészek levágási sugara nem lehet túl kicsi;

② A kúpfelület lépésről lépésre történő kialakításával vagy a kúpfelület egyszeri alakításával jobb alakító hatás érhető el.

e. A folyamat részei alakjának és méretének meg kell felelnie az öntőforma szilárdsági követelményeinek